Törökország akciótervet készített a befektetők megnyugtatására, és hétfőn el is kezdi ennek végrehajtását - jelentette be egy lapinterjújában a török pénzügyminiszter, miután a török líra árfolyamvesztése újabb rekordot döntött az ázsiai-csendes-óceáni kereskedés hétfői kezdetekor.
A török pénznem, a líra árfolyamának zuhanása logikus érvekkel nem magyarázható, az egy Törökország elleni "politikai összeesküvés" eredménye - jelentette ki vasárnap Recp Tayyip Erdogan török elnök, aki a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) Trabzon tartományi székhelyén, a Fekete-tenger partján fekvő Trabzon városban. Az IMF-segítség lehetőségét elutasította.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok fontosabbnak tartja a Törökországban fogva tartott amerikai lelkipásztor ügyét, mint kapcsolatát NATO-szövetségesével.
Amerika áll a mostani török fejlemények mögött - állítják a Reuters helyzetjelentésében megszólaltatott emberek, miközben az is kirajzolódik az anyagból, hogy a hiányos/egyoldalú médiajelentések miatt alig tudnak valamit a múlt héten 50%-kal megemelt áramárról a gáztermelésben, ami majd rövidesen szintén visszaköszön a megugró inflációban.
Törökország totális árfolyamválságba sodródott, ezért azonnali lépésekre van szükség, hogy a jelenlegi történet ne egy "mini-Venezuela" forgatókönyvvel végződjön - vélik a Nordea Bank elemzői.
Recep Tayyip Erdogan elnök igyekezett nyugtatni tegnapi beszédében a lakosságot, hogy ne aggódjanak a líra zuhanása miatt, hiszen "Allah velük van".
A csütörtök esti kereskedésben tovább fokozódott a török líra zuhanása: már 5% feletti a mozgás mértéke tegnap estéhez képest a dollárral szemben. Ekkora egynapi esésre 2008 óta nem volt példa, így nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a rendkívül begyorsuló mozgás már a gazdasági összeomlás előjele, pontosabban a válság kialakulásához nagyban hozzájárul. A forint is 321-ig esett az euróval szemben a líra mélyrepülése hatására az esti kereskedésben.
Nagyon nagy bajban vannak a törökök: a hitelezésre épülő, túlfűtött gazdasági növekedési modelljük már nem tartható sokáig, a kiigazítást pedig minél tovább húzzák, annál jobban fog fájni. Az infláció 15 éves csúcson van, és minden előjel szerint tovább emelkedik majd, miközben a líra árfolyamának zuhanása egyre nehezebb helyzetbe hozza a belföldi gazdasági szereplőket. Az Egyesült Államokkal szembeni diplomáciai konfliktus elfajulása ráadásul rátett még egy lapáttal Törökország gondjaira. Mind gazdaságilag, mind politikailag drasztikus irányváltásra lesz szükség, méghozzá hamar, máskülönben kemény földet érés vár az országra.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton elrendelte Jeff Sessions amerikai igazságügyi és Ryan Zinke belügyminiszter törökországi javainak befagyasztását, válaszul a korábbi washingtoni szankciókra. Mindez azzal együtt történt, hogy tegnap megállapodott a két ország külügyminisztere a kialakult feszült helyzet rendezéséről.
Ma nagyot gyengült a török líra arra a hírre, hogy az Egyesült Államok szankciókat tervez török magánszemélyekkel, vállalatokkal szemben. Később érkezett a hír, hogy az amerikai kormány szankciókkal sújtotta a török belügyminisztert és az igazságügyi tárca vezetőjét.
Recep Tayyip Erdogan török elnök fenyegetéssel válaszolt az amerikai fenyegetésekre, amelyeket azért kapott Ankara, mert még mindig nem bocsátotta szabadon Andrew Brunson amerikai lelkipásztort.
Donald Trump amerikai elnök és Mike Pence alelnök szankciókkal fenyegette meg Törökországot arra az esetre, ha nem bocsátják szabadon Andrew Brunson amerikai lelkipásztort.
Feloldotta Törökország a két éve tartó rendkívüli szükségállapotot, ennek ellenére egyre több elemző véli azt, hogy az ország komoly politikai és gazdasági válsággal küzd és Erdogan hatalmának kiterjesztése miatt lényegében semmi nem fog változni - írja a CNBC.
"Nagyon sok eszközünk van és a következő időszakban a kamatok csökkenését fogjuk látni" - többek között ez a török elnöki kijelentés okozott tegnap brutális líraesést, amit délután a forint is megérzett, de ma délelőtt valamelyest csillapodott a török helyzet, így a forint is erősödött. Aztán délután a líra esése újraindult, de a forint most nem ebbe az irányba indult, így 325 alatt jár kora este a bankközi piacon. A dollár erősödése miatt vele szemben napközben átmenetileg 280 közelébe ugrott az árfolyam, aztán 278 alá buktak a jegyzések.
Hétfőn délután már 1,5%-os esést váltott ki, hogy az eskütétele előtt hozzányúlt Recep Tayyip Erdogan török elnök a jegybankelnök mandátumához, aztán este kijött az új kormány névsora, benne a pénzügyminiszternek megtett vejjel, amire további 3%-os lírazuhanás következett be a késő esti órákban.
Még azelőtt megjelent a hivatalos török közlönyben egy elnöki rendelet a jegybankelnökre vonatkozóan, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök beiktatási ceremóniájára ma délután sor került volna. A rendelettel máris törölték, hogy a török jegybankelnök mandátuma 5 évre szól és annak végén újra jelölhető. Később az is kiderült, hogy Erdogan közvetlenül fog majd egy új jegybankelnököt jelölni, 5 évre. Az első értesülésekre, amelyek jelentős bizonytalanságot okoztak, a líra közel 2%-kal esett az euróval szemben, ami a forintot is magával húzhatta, majd később valamelyest vissza tudott erősödni.
Erdogan és pártszövetségének elsöprő vasárnapi győzelme átmenetileg mérsékelheti a belpolitikai feszültségeket és némi stabilitást hozhat az országba, hosszabb távon azonban az egyeduralmi rendszer felé való elmozdulást eredményezheti. Ennek megfelelően - amíg nem kapunk pontos képet arról, hogy mik Erdogan (gazdaság)politikai tervei - korai lenne kijelenteni, hogy a piaci szereplők megnyugodhatnak-e az eredmény láttán. A bizonytalanság a líra árfolyamának mai, heves ingadozásában is érzékelhető: a dollárral szemben reggel még közel 3%-os pluszban állt a török fizetőeszköz, mostanra viszont már közel 0,5%-os mínuszban van az árfolyam.
Recep Tayyip Erdogan győzelmét hétfőre virradóra a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) adatai is megerősítették, vagyis a szavazatok 99,9 százalékának összeszámlálása alapján a hivatalban lévő államfő a voksok 52,4 százalékát szerezte meg a Törökországban vasárnap tartott előrehozott elnökválasztáson. Pártja is az első helyen végzett, szövetségének pedig megvan a többsége a parlamentben.
Vasárnap választásokat tartanak Törökországban, amelynek legnagyobb tétje, hogy ki lesz az új rendszerben az ország első kibővített jogkörrel rendelkező elnöke. Recep Tayyip Erdogan a legnagyobb esélyes a posztra, azonban közel sem biztos a győzelme. Emellett a törökök az új országgyűlés összetételéről is szavaznak, ahol a legfontosabb kérdés, hogy Erdogan pártszövetsége képes lesz-e megtartani parlamenti többségét. Amennyiben igen, akkor Erdogant gyakorlatilag teljhatalommal ruházza fel az új rendszer. Ellenkező esetben - amennyiben nem sikerül többséget szereznie az Igazság és Fejlődés Párt (AKP) - Nemzeti Mozgalom (MHP) pártszövetségnek, elhúzódó belpolitikai bizonytalanságra kell számítani, és könnyen lehet, hogy egy éven belül új választásokra kerül majd sor. Bármi is legyen a választások kimenetele, egy szinte biztos: a jövő héten fokozott volatilitásra kell számítani a török líra árfolyamában, illetve az állampapír-piaci hozamokban.
Vlagyimir Putyin orosz államfő, Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki elnök, Recep Tayyip Erdogan török elnök mellé Orbán Viktor magyar miniszterelnök is felkerült az Economist európai kiadásának címlapjára.
Új tájékoztatást küldött az ügyfeleknek a neobank.
Több százezer háztartás maradt áram nélkül.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
